Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Vlagyimir Putyin. Az amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.
William Burns szerint az Ukrajna mellett felsorakozó nyugati világ elrettentő hatással lehet a Tajvanra áhítozó kínaiakra.
Lesz miről beszélniük a február eleji kémballon-botrány után.
Az ukrajnai háború egyre keményebb próba elé állítja az utóbbi évtizedekben javulásnak indult orosz-kínai kapcsolatokat.
Egyelőre nem tűnik úgy, hogy tüntetésekkel rá lehetne szorítani a kínai vezetést a zéró-Covid politika enyhítésére. Éppen akkor kezdték ezt követelni Kína nagyvárosaiban, amikor a fertőzésszámok egyre emelkednek, az egészségügy helyzete pedig ingatag.
Justin Trudeau hivatalosan nem is találkozott a kínai elnökkel, csupán röviden egyeztettek. Hszi Csin-ping azt sérelmezte a kamerák kereszttüzében, hogy minden korábbi megbeszélésük kiszivárgott a sajtónak.
Össze kell hangolni a versenyt és az együttműködést az Egyesült Államok és Kína között, írja a brit lap. Ha nem így lesz, az katasztrofálisan rontana az amúgy sem fényes kapcsolatokon.
A találkozót az amerikai-kínai kapcsolatok egy rég nem látott mélypontján rendezik meg, még az sem valószínű, hogy közös nyilatkozattétellel ér véget a megbeszélés.
Olaf Scholz pénteki látogatása Kína nemrég újraválasztott teljhatalmú uránál a német gazdaság következő nagy kihívásáról is szólt, a szokásos diplomáciai körök mellett. A német kancellár német gazdasági érdekekkel megpakolt batyuval ment Pekingbe, az összeurópai fellépés ezúttal elmaradt. Akkor most Peking az új Moszkva?
